Minden vállalkozás életében minden évben eljön az a pillanat, amikor a könyvelő iroda segítségével számot kell adjanak az előző éves teljesítményükről. A leggyakoribb határideje ennek május 31. – abban az esetben, ha a cég által a távkönyvelés számviteli szabályzatában rögzített üzleti év egybeesik a naptári évvel. A könyvelő iroda ilyenkor elkészíti az éves mérleget és eredménykimutatást, továbbá csatolja a kiegészítő mellékleteket, így az üzleti jelentést is. Az üzleti jelentésnek mind a könyvelő, mind a megrendelő kisebb jelentőséget tulajdonít, mint az éves zárás többi tartalmi elemének. Ennek talán az az oka, hogy a számviteli törvény is elég megengedő ebben a kérdésben, és inkább opciókat sorol fel, mellette kevesebb kötelezettséget. Vegyük végig, hogy milyen opcionális tartalmakat ajánl a szabályozás a távkönyvelés üzleti jelentése sorai közé felvenni:- Érdemes kitérni a vállalkozás működési kockázataira, igazából ezt tartalmazhatja a társaság kockázatkezelési politikája. A kockázatokat jellemzően pénzügyi vonalon vizsgálja a könyvelő, ami érinti a likviditást, a fizetendő kamatokat, a hitelek törlesztését, de magát az árképzést is.
- A könyvelő adhat szóbeli értékelést a vállalkozás tevékenységének összegzéséről, de kitérhet a piaci pozíciók, vevőkapcsolatok alakulására.
- A minőség összevetése is fontos lehet a versenytársakkal.
- A hatékony működést elősegítheti az, ha hatékony, vagy fejleszthető a vállalkozás kapacitáskihasználása.
- A belső információ rendszer működése – ami a távkönyvelés alapját képezi – pedig közvetlenül érinti a vállalkozás jövőbeli sikerességét. A fenti példákban érintett információk kényes volta indokolja, hogy az üzleti jelentés csak korlátozottan nyilvános. Azt nem kell letétbe helyezni, csak a székhelyen az érdekeltek számára kell megmutatni.